A franciák megideologizálják a parfümök használatát, a világ gúnyával szemben – köztudott, hogy ők mosakodnak a legkevesebbet -, mindemellett történelmi hagyományaik is vannak erre a Napkirály óta. Úgy gondolják, nagy hibát követ el az, aki nem tudja megkülönböztetni egy virág illatát a borétól, egy rózsaparfümöt valami mástól, mi több, valami harmadik félét is közéjük kever….

Banális dolog, de egy jól megtervezett üveg, vagy kristály szimbolizálva a parfüm lelkületét, egy bál, egy világi estély, egy velencei karnevál gondolatát juttatja eszünkbe. A tervezők a legelegánsabb, legvakmerőbb, legmeglepőbb flakonok tervezésében is rivalizálnak. Az üvegcsék annál vonzóbbak, minél mágikusabb a formájuk, színük, anyaguk. A művészet új tárgyaivá váltak, luxuscikkek készítői tervezőjük. Jean-Paul Gaultier 1993-ban…

A mai kor emberének a parfümökről az érzéki örömök és a szerelmi izgatás jut eszébe, holott kezdettől fogva rituális szerepük volt, de alkalmazták különböző terápiákra is. Mindenesetre már a legelső civilizációk használták a kellemes illatokat. Egyiptomban a parfümtartó edényekről már a Kr.e. IV. évezredből ismerünk adatokat. Az egyiptomiak a parfümöket vallási és temetkezési rítusok alkalmával…

Állati eredetűek (voltak régen, ma már szintetikusan állítják elő): ÁMBRA – Az ámbrás cet bélrendszerében keletkező, édeskés, a korhadó fa illatára emlékeztető váladék. Egyiptomban már időszámításunk előtt 1500 körül használták illatszerkeverékben. A 13. században a francia királyi udvarban volt divatos, a 19. században pedig egész Európában kedveltek lettek az ámbrát is tartalmazó “orosz kölnivizek”. Napjainkban a drága…